A tiszai ciánszennyezésre a magyar és a román fél még sokáig fog emlékezni, de jelenleg az a fontos, hogy ilyen környezeti baleset többé ne forduljon elő - nyilatkozta a Krónikának adott interjúban Persányi Miklós. A magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vezetője számos javaslatot terjeszt a megalakuló román-magyar környezetvédelmi vegyes bizottság elé.Ellátogatott volna a verespataki nagy beruházás helyszínére is, de közölték vele, nem tudták előkészíteni a verespataki látogatást. /Rostás Szabolcs: Nagybánya után... Interjú Persányi Miklós környezetvédelmi miniszterrel. = Krónika (Kolozsvár), szept. 9./
2003. szeptember 17.
Magyar-román környezetvédelmi együttműködési megállapodást írt alá a két ország minisztere Budapesten. Az aláírás ideje alatt a Greenpeace aktivistái demonstrációt tartottak a minisztérium székháza előtt "Nem akarunk újabb ciánszennyezést!" jelmondattal. A zöldszervezet a magyar diplomáciának a verespataki aranybánya ügyében tanúsított passzivitása ellen tiltakozott, mivel Persányi Miklós szeptember eleji erdélyi látogatása során nem került napirendre az ügy. Persányi Miklós miniszter az MTI kérdésére, hogy mit tesz a kormány a romániai ciánalapú aranybányászat, valamint a verespataki aranybánya ügyében, úgy válaszolt: sem a magyar, sem a román kormány, sem a Greenpeace nem akar ciánszennyezést. Utalt arra, hogy történelmi jelentőségű esemény a magyar-román környezetvédelmi vegyes bizottság létrejötte, illetve a román-magyar határvízi egyezmény aláírása. Ezek a dokumentumok megteremtik az együttműködést az államok szintjén, és a nemzetközi jogban rögzített garanciákat is szolgáltatnak. Persányi Miklós elmondta, hogy a magyar környezetvédelmi tárca 2002 augusztus óta több találkozón is felvetette ezt a kérdést és a román partnerektől választ is kapott. A mostani találkozón a román miniszter beszámolt arról, hogy a verespataki aranybánya ügyében a környezeti hatástanulmány készítése még nem kezdődött meg, és kifejezte szándékát, hogy az ezzel kapcsolatos információadás, kommunikáció a jövőben is megvalósul. /Magyar-román környezetvédelmi vegyes bizottság alakult. Demonstráció a ciánszennyeződés ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./
2003. szeptember 27.
Több egyházi és világi képviselő gyűlt össze szept. 18-án, hogy közös megegyezéssel egységes álláspontot képviseljenek a verespataki templomok és temetők sorsát illetően, amit a Gabriel Resources (GR) arany- és ezüstkitermelési terve veszélyeztet. A konferenciát a kolozsvári PATRIR (Román Béke Intézet) szervezte, amelynek célja a konfliktusok békés úton való rendezése. A kanadai GR bányavállalat terve mintegy 2000 lakos kitelepítését feltételezi, valamint 9 temető és 10 templom ,,áthelyezését". Tervét a helyi, országos és nemzetközi civil társadalom, a nem kormányszervezetek, a szakértők, a pénzügyi intézetek, valamint a magukra valamit is adó akadémiák vehemensen támadják. A magyar történelmi egyházak mindennemű változtatástól mereven elzárkóztak és a GR tervet társadalmi, kulturális és környezeti katasztrófaként kezelik. Az ortodox és a görög katolikus egyházak magatartása viszont távolról sem volt tisztázott. A konferencia folyamán végre egységes állásfoglalás született, amit szept. 24-én adtak közre. Az úgynevezett ,,Kolozsvári Nyilatkozat" aláírói között megemlítendő Barth Ottó, a római katolikus érsekség képviselője, Dávid Gerő, az unitárius egyház képviselője, valamint Vasile Somesan kolozsvári ortodox püspök. Most már az ortodoxok is csatlakoztak és közös tiltakozó nyilatkozatot írtak alá. A nyilatkozat szerint az aláírók kérték a román ortodox egyház támogatását. Nem fogadják el a bányászati tervet. /N. T.: A hit nem eladó. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 27./
2003. október 11.
Okt. 9-én Szegeden, a tervezett romániai aranybánya-nyitást ellenző környezetvédelmi szervezetek fórumán Persányi Miklós miniszter kijelentette: A környezetvédelmi tárca a kezdetektől a leghatározottabban és minden lehetséges eszközzel, amely a kormányok közötti civilizált diplomáciában megengedhető, felvetette a tervezett verespataki bányanyitással kapcsolatos kérdéseket. Kiemelte, hogy közös érdek: az egyesülő Európába Magyarország és Románia bármilyen nemzetiségű polgárai tisztább, élhetőbb környezettel, európai civilizációs szintnek megfelelő infrastruktúrával lépjenek be. /Szegedi fórum a verespataki bányáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./
2003. november 14.
A verespataki Gold Corporation Társaság (RMGC) meglepődve és értetlenséggel vette tudomásul a Román Ortodox Egyház Szent Szinódusának álláspontját a bányavállalattal kapcsolatos terveket illetően. Nov. 12-én ugyanis Bartolomeu Anania, a Rév-kolostor, Felek és Kolozs érseke elítélően nyilatkozott a kanadai vállalat terveivel kapcsolatban, véleménye szerint az RMGC mind környezetvédelmi, mind pedig emberi vonatkozásban megsemmisítené Verespatakot. A kanadaiak értetlensége abból fakad, hogy Verespatak-ügyben korábban már egyeztettek Teoctist pártriárkával, aki arról biztosította a Gold Corporation képviselőit, hogy a Szent Szinódus nem kívánja tárgyalni az ügyet, a kérdéssel kapcsolatban a helyi egyházi vezetők illetékesek. A Teoctist pátriárkával folytatott megbeszélésből az derült ki: az egyháznak nincs kifogása a tervek ellen. /Módosították álláspontjukat az ortodoxok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14.
2003. november 27.
Nov. 25-én Kolozsváron, az unitárius egyház Brassai utcai tanácstermében megnyílt a sepsiszentgyörgyi Kovács László Attila fotókiállítása, Az arany árnyékában címmel. A fotográfus képei a nagy vihart kavaró Verespatak-ügy látható oldalát formálják meg. Vedlett vakolat, málladozó stukkók, kiszáradt fa-elemek, vasak, hordók, gaz. A Magyarországon kiállított képanyag komoly szerepet játszott abban, hogy a Verespatak-ügy felkeltette a Greenpeace figyelmét. A megnyitón Pálfi Árpád is megszólalt, aki 1976-tól Verespatak unitárius lelkésze. Verespatak unitáriusai közül ma már csak a volt harangozó magyar. /Jakabffy Tamás: Egy fém árnyékában. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
2003. december 4.
Az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatási Közalapítvány (EÖKIK) vezetője, Törzsök Erika, exkluzív interjút adott a lapnak az alapítvány tevékenységéről. November 28-án a budapesti Kossuth Klubban egynapos konferenciát szervezett az EÖKIK a határon túli magyarok által lakott régiók gazdasági átalakulásáról. Az elhangzott előadások (a partiumi, erdélyi, felvidéki, vajdasági helyzet elemzései) egy hosszabb kutatómunka tanulságait foglalták össze, amelyet Réti Tamás vezetett. Következtetéseik - amelyek majd egy kötetben látnak napvilágot - a magyar kormány, a politikusok, közgazdászok, potenciális befektetők számára fogalmaznak meg tennivalókat. Törzsök Erika szerint a státustörvénnyel való bíbelődés és a kettős állampolgársággal kapcsolatos vita - pótcselekvés. Sürgősebb a gazdasági fejlődés elősegítése, a kitörési pontok felmutatása. Králik Lóránd, az Erdélyi Riport munkatársa a Partium helyzetével, az ezt alkotó öt megye elemzésével foglalkozott. Rámutatott: a máramarosi bányászat visszafejlődése, az idegenforgalmi lehetőségek kiaknázatlansága, az utak rossz állapota stb. miatt Máramaros megye elmaradt akár a szomszédos Szatmár mögött is, ahol a gépipar, cserealkatrész-gyártás jelen van. Bihar megyében több az idegenforgalmi lehetőség, miközben Félix-fürdő kapacitásának csak a 30-40 %-át használják ki. Arad megyéből eltűnt az élelmiszeripar, megmaradt a vagongyár. Temes megye Románia gazdasági motorja, ahol virágzik az elektrotechnika, az elektronika. A magyar cégek a Partiumban az idegenforgalomban, gyógyturizmusban, élelmiszeriparban, gyümölcsfeldolgozásban, mezőgazdaságban, autópálya-építésben, a hátrányos helyzetű övezetek fellendítésében vehetnének részt. Tibori Szabó Zoltán, a kolozsvári Szabadság és a budapesti Népszabadság munkatársa a Központi Fejlesztési Régióval: Szilágy, Beszterce-Naszód, Kolozs és Fehér megyével foglalkozott, rámutatva a komoly egyenlőtlenségekre. Az egész térségbe 1990 óta mindössze 330 millió dollárnyi működő tőke érkezett külföldről, és abból 221 millió Kolozs megyében telepedett meg. A térség legelmaradottabb övezete Beszterce-Naszód és Fehér megye, utóbbiban még mindig bizonytalan a verespataki aranybánya helyzete. Kolozs megyében csak a MOL jelenléte miatt mutatható ki nagyobb mennyiségű magyar tőke. A Székelyföld elemzői, Szabó Árpád és Sánduly Edit (Sapientia Egyetem) megállapították: habár három szakértői csoport is foglalkozik a térség gazdasági stratégiájával, ezekből még nem állt össze egy hosszú távú, székelyföldi gazdasági fejlesztési elképzelés. Az autópályák ezután is elkerülik Hargita és Kovászna megyét. A szántóföld gyenge minőségű, viszont kiaknázandó az idegenforgalom, a gyógyturizmus, az ásvány- és termálvíz. Vannak kitörési pontok: például a hagyománnyal nem rendelkező Székelyudvarhelyen több kis nyomda működik, a romániai reklám- szórólapok 90%-a (!), a magyarországi tankönyvek egy része Udvarhelyen készül. Sánduly Edit szerint a térség további fejlődése szempontjából igen káros, hogy Romániában recentralizáció zajlik. A legújabb intézkedések drasztikusan megnövelik a prefektúrák, kormányhivatalok szerepét, egy sor feladatot, hatáskört visszavesznek az önkormányzatoktól. Hargita megyében az utóbbi időben felére csökkent az önkormányzati alkalmazottak a száma. Székelyföldön az életképes vállalkozásokat kell támogatni. A szlovákiai kutatók - Ádám János Imre, Reiter Flóra, Morvay Károly, Tuba Lajos - rámutattak, hogy a magyarok által lakott vidékek életszínvonala messze elmarad például Pozsony és környékétől. A szlovák gazdaság az utóbbi években valóságos csodát produkált. Optimista hangnemben nyilatkozott Süli János is, Kassa óvárosának polgármestere. Elmondta: Romániával ellentétben Szlovákiában adminisztrációs decentralizálás, jelentős önkormányzati reform zajlik. Tóth Attila, a kassai Novitech Kft. vezetője, nemzetközileg elismert közgazdász egy olyan HUNG-ARC elnevezésű, kárpát-medencei projektet mutatott be, amelyet Törzsök Erikával együtt dolgoztak ki. A magyarországi Huszka Beáta doktorandus Szerbiáról és külön a Vajdaságról készített elemzése szerint a magyarországi tőke szinte teljes mértékben kimaradt a szerbiai, vajdasági privatizációból. Pásztor István, a vajdasági kormány alelnöke drámai képet festett a vajdasági magyarok helyzetéről - éppen a magánosítás szempontjából. Bagóért keltek el igen jelentős mezőgazdasági vállalatok, melyek a magyarok lakta területen működtek, szerb üzletemberek vásárolták fel őket, céljuk a magyar lakosság ellehetetlenítése. Pásztor István szerint "vagyonában él a nemzet", ezért "érthetetlen, hogy a szerbiai gazdasági neokolonializmus most zajló folyamatában miért nem vesz részt a magyar állam, a magyar tőke, miért hagyják elszaladni az utolsó vonatokat"... Ötven millió eurót érő vállalkozások 1,5 millió euróért kerülnek szerb kézbe a Vajdaságban, a tulajdonosok majd megválogatják a bedolgozók körét, a csődbe ment helyi magyar vállalkozók kénytelenek lesznek elvándorolni. Összegzésként Törzsök Erika kifejtette: nem elég a magyar kormány részéről arra koncentrálni, hogy az Illyés és más közalapítványok kiket mennyivel támogatnak a határon túli magyarok közül. Nemzeti stratégiára van szükség, amely az "olasz példára" hasonlíthatna. 1992-ben az olasz kormány olyan innovációs törvényt fogadott el, amely azóta is meghatározza az olasz tőkének a kelet- európai térségbe való áramlását, működését. /Máthé Éva: EÖKIK-konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
2002. január 30.
Bizonytalanságban élnek Verespatak lakói, nem lehet tudni, hogy megakadályozható-e a Fehér megyei település lerombolása és a lakosság kitelepítése. A helyi gazdák érdekvédelmi egyesülete a napokban ismételten tiltakozását fejezte ki a helyi tanács azon döntése ellen, hogy mintegy 400 hektárnyi mezőgazdasági területet és erdőt községi tulajdonból önkényesen átadjanak a helyi aranybánya-vállalatnak, amely a falu felszámolásához és a lakosság elköltöztetéséhez vezetne. A református egyház szintén határozott álláspontot fogalmazott meg a verespatakiak helyzetével kapcsolatban, jelezte Vetési László református lelkész, az Erdélyi Református Egyházkerület szórványügyi előadója, aki évek óta foglalkozik a kérdéssel. Néhány évvel ezelőtt kiderült, nagy mennyiségű arany található a földben. Ennek megfelelően megszületett egy lebontási terv, amely szerint az egész települést el kell költöztetni jelenlegi helyéről, mivel a hegyekben folyó bányászathoz rakodótérre van szükség. Az 1992-es népszámlálás szerint Verespatak összlakossága 1556-ra tehető. Ebből 99-en vallották magyarnak magukat. A lakosságból 215-en római katolikusok, 12-en reformátusok és 42-en unitáriusok. Ez összesen 269. Ezek az adatok maguktól beszélnek. A településen többnyire vegyesházasságban élnek az emberek, a családban inkább románul beszélnek, a magyar iskola megszűnt. Az istentiszteletek is kétnyelvűek. /Papp Annamária: Kitelepítés előtt Verespatak? Az arany miatt menni kell. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./
2002. június 20.
A tiszai ciánszennyezésért beperelt romániai cég biztonsági állapotáról hallgatott meg szakértői tanúvallomást Budapesten a bíróság jún. 19-i tárgyalásán. A felperes a tárgyaláson kifogásolta, hogy az alperes minden lehetőséget megragad a per elhúzására. Ezzel egyidőben a ciánszennyezések ellen tiltakozott 25 ország mintegy 45 zöld szervezete azon a közmeghallgatáson, melyet a Világbank Budapesten tartott ötnapos tanácskozása alkalmából rendezett érdeklődők számára. Stephanie Roth romániai környezetvédő a tervezett Verespatak melletti bányaberuházásra hívta fel a figyelmet, amelynek kivitelezése a Világbank hitelfolyósításával akár már holnap megkezdődhet. A ciános technológiával tervezett létesítmény jövőbeni meghibásodása esetén Magyarországra is káros hatással lenne. /Cián-per, nemzetközi tiltakozással. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./
2004. január 23.
Január 22-én megnyílt Nagybányán, Teleki Magyar Házban Kovács László Attila sepsiszentgyörgyi fotóművész tárlata, mely a tervezett bányakitermelés miatt pusztulásra ítélt Verespatakot mutatja be. /Régiónk rovat. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 23./
2004. február 17.
Tordán február 13-án volt a Petőfi Társaság által szervezett Népfőiskola évadzáró előadása. Keszeg Vilmos egyetemi tanár, Máté Dénes nyelvész és Fodor Dóra tanár tartott előadást báró Jósika Miklósról, valamint a verespataki magyarság nyelvcseréjéről. Máté Dénes a verespataki magyar közösség lemorzsolódási, beolvadási folyamatáról beszélt. Elmondta, hogy az ottani magyarok már nem beszélnek magyarul. A templom az egyedüli hely, ahol ezek az emberek néha még beszélnek magyarul. Verespatakon már nincs magyar nyelvű iskola. A magyar nyelvű oktatás 1918-ban szűnt meg, később újraindították, majd 1950 körül végleg megszűnt. A magyarság asszimilálódásához, több tényező is hozzájárult: az 1784-es Horea, Closca és Crisan vezette felkelés során a magyarok legyilkolása, valamint a nép ortodox vallásra való térítése volt, az 1848-as események, Erdély Romániához való csatolása, az 1930-ban oda telepített román katonaság, a vegyes házasságok, valamint az elvándorlás. A magyar nyelv szakrális, kultikus nyelvként él bennük – magyarul imádkoznak –, és ha el kell onnan költözniük, akkor aszerint, hogy hová kerülnek, románná, vagy szerencsés esetben magyarrá lesznek. /Ladányi Emese Kinga: Évadzáró népfőiskolai előadás Verespatakról és Jósika Miklósról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./
2004. február 26.
Fehér megyében egyes templomokról már csak múlt időben lehet beszélni. Ilyen az orbói templomrom, a marosszentimrei templom, valamint az alvinci templom romos maradványa. Magyar lélekszám nélkül maradt továbbá Boroskrakkó impozáns temploma, az omladozó sárdi templom, s csekély lélekszámot fogad falai közé a magyarigeni és zalatnai református templom, az abrudbányai római katolikus és református templom, valamint a bizonytalan sorsú verespataki református, római katolikus és unitárius templom is. Mindezek mellett jelenleg Abrudbánya unitárius templomának sorsa a legtragikusabb. Az elmúlt évek során az RTV magyar adása is foglalkozott e templom áldatlan sorsával. Mugurel Sarbu Fehér megye prefektusa megállapította, hogy az életveszélyes főtéri épületet le kell bontani. Györfi Dénes ezért ismétli Reményik Sándor szavait: „Ne hagyjátok a templomot!", meg kell védeni mindazt, ami még talpon áll. /(Györfi Dénes): Egy unitárius templom végnapjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2004. március 17.
A Külügyminisztérium helyettes államtitkára bekérette Románia budapesti nagykövetét, hogy tájékoztatást kérjen a romániai Verespatakra (Rosia Montana) tervezett aranybányáról, jelezte Tóth Tamás külügyi szóvivő márc. 16-án Budapesten. "A magyar diplomácia a nagykövet útján kéri az illetékes román szerveket, hogy nyújtsanak hivatalos tájékoztatást a tervezett aranybányával kapcsolatban, elsősorban a környezetvédelmi kérdésekkel, esetleges környezetvédelmi veszélyekkel kapcsolatban" – mondta Tóth Tamás. Calin Fabian román nagykövet átvette a tájékoztatási kérelmet. Románia évek óta tervezi Verespatakon egy ciános technológiával üzemelő felszíni kitermelésű aranybánya létesítését egy 1997-es koncesszió alapján, amit a Rosia Montana-Gold Corporation kanadai-román vegyesvállalkozás szerzett meg. Petru Lificiu román környezetvédelmi miniszter 2002-ben azt ígérte, hogy Magyarországot is bevonják a terv elemzésébe. 2000-ben rendkívül súlyos környezeti károkat okozott, hogy átszakadt az Aurul román-ausztrál vegyes bányavállalat nagybányai zagytárolójának gátja, ami ciánnal szennyezte a Szamoson keresztül a Tiszát, majd a Dunát is. /Tájékoztatást kért a magyar külügyminisztérium a verespataki aranybányáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 17./
2004. április 3.
Abrudbánya egy a kietlen, roskatag, pusztulásra ítélt kisvárosok közül. Szinte hihetetlen, hogy Abrudbánya – Verespatakhoz, Zalatnához hasonlóan – az erdélyi aranykitermelés legfontosabb központjaihoz tartozott. A város lendületes fejlődése az egymást követő pusztítások miatt mindannyiszor megtört: 1784-ban a Horea, Closca és Crisan vezette parasztfelkelés lázadói dúlták fel a várost, 1848-ban pedig Avram Iancu seregei mészárolták le a magyar lakosság nagy részét, porig égetve a települést. Erről a kolozsvári unitárius püspökség tulajdonában lévő abrudi Aranykönyv tanúskodik. A kiegyezést követően ismét fölpezsdült a magyar élet a városban. Az 1900-as népszámlálás szerint a város lakossága 3341 fő volt, ebből 1921 volt a román és 1246 magyar. 1992-ben 4820-ra növekedett a város lakossága, 4653 román mellett már csak 140-en vallották magukat magyarnak. A népszámlálási adatok szerint ekkor 72 római katolikus, 57 református és 11 unitárius volt. A főtéren három magyar templom áll: a katolikus, az unitárius és a református. Az unitárius templom romokban hever. A harangokat sikerült megmenteni: az egyik Tordaszentmihályra, a másik a nagyenyedi unitárius templomba került. /Székely Kriszta: Unokái még látták. Lebontásra vár Abrudbánya unitárius temploma. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./
2004. április 5.
A 2000-es tiszai ciánszennyezés után új veszélyforrást teremt a romániai verespataki bányaberuházás tervezete – jelentette ki Lezsák Sándor parlamenti képviselő, az MDF alelnöke ápr. 3-án Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Románia is aláírta a cianidos bányászat megszüntetését előirányzó európai egyezményt, ennek ellenére folynak az előkészületek annak beindítására. A politikus közölte: levelet írt Vizi E. Szilveszternek, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének a kanadai–román vegyes vállalat tervének leállítása érdekében. /MDF: veszélyforrás a verespataki bánya. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./
2004. április 6.
A verespataki aranybánya ügyének rendezése érdekében magyar–román környezetvédelmi vegyes bizottság összehívását sürgeti Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter. A tárca közleményében rámutatott arra, hogy Persányi Miklós már tavaly májusban megállapodott román kollégájával a vegyes bizottság alakuló ülésének megtartásáról, de az a román kormányátalakítás miatt elmaradt. /Vegyes bizottság kellene Verespataknak? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./
2004. május 3.
A hívek nélkül maradt abrudbányai unitárius templom végnapjait éli. A napokban, a gyulafehérvári Unirea című napilap fölháborodással tapasztalta, hogy nem az ortodox, hanem három magyar – római katolikus, református és unitárius – templom uralja Abrudbánya főterét. A lap szerint őket illeti meg a mindenkori történelmi elsőbbség, s ama városszéli ortodox templomnak kellene a főtéren elhelyezkednie. Az unitáriusok beleegyeztek a templom lebontására, viszont magát a területet nem engedik ki a kezükből. A polgármester még a nagyenyedi és szamosújvári börtönlakóknál is próbálkozott, de ők sem vállalják Isten házának a lebontását. Amennyiben lebontják, akkor Fehér megye magyar történelmének feketelistájára: Boroskrakkó, Sárd, Magyarigen, Verespatak, Alvinc, Marosszentimre, Zalatna, s egyéb magyar pusztuló helységek mellé odakerülhet a pusztulásra ítélt unitárius temploma által Abrudbánya is. /Bontjuk vagy renováljuk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./
2004. május 5.
A verespataki bányaterv ügyében interpellált az Országgyűlésben máj. 3-án Lezsák Sándor (MDF). A készülő román–kanadai vegyes vállalat arany- és ezüstbánya beruházásának veszélyeire hívta fel a figyelmet, négy évvel a tiszai ciánid-szennyezés után. A képviselő kitért arra, hogy ugyanezzel a módszerrel az ásványi kincsek ciániddal történő kioldására készülnek. Az interpellációra válaszoló Kovács László külügyminiszter közölte: a kormány lépéseket tesz ebben az ügyben. Kitért rá, hogy a kérdés napirendre került Mircea Geoana román külügyminiszter közelmúltbeli budapesti látogatásán is, és kollégája biztosította arról, hogy engedélykiadás még nem történt és folyamatban sincs. /Mircea Geoana megnyugtatta Kovács Lászlót: Nincs folyamatban Verespatak engedélyezése. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./
2004. május 12.
New Yorkban tüntettek a román kormány ellen. Transzparenseiken többek között arra hívták fel a világ figyelmét, hogy a kormány nem szavatolja a területén élő kisebbségek jogait, és semmibe veszi a Verespatakot fenyegető környezeti katasztrófa veszélyét. (S. L.): A román kormány ellen tüntettek New Yorkban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 12./
2004. május 13.
A Fidesz felszólította a kormányt, hogy tegyen érdemi diplomáciai lépéseket a romániai verespataki bányaberuházás megakadályozása érdekében. A Fidesz attól tart, hogy a tervezett aranybánya-beruházás a tiszai ciánszennyezéshez hasonlítható következményekkel járhat. /A Fidesz tiltakozik a verespataki bányaberuházás ellen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), máj. 13./
2004. május 14.
A Fidesz felszólította a magyar kormányt, hogy tegyen érdemi diplomáciai lépéseket a verespataki bányaberuházás megakadályozása érdekében – közölte Medgyesy Balázs, a Fidesz zöld tagozatának vezetője. A Fidesz attól tart, hogy a tervezett aranybánya-beruházás a tiszai ciánszennyezéshez hasonlítható következményekkel járhat. /A Fidesz tiltakozik a bányaberuházás ellen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./
2004. május 18.
A kanadai Gabriel Resources Ltd. (GR), a verespataki bányaprojektet menedzselő Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) főrészvényese a napokban bejelentette, hogy egy évvel késik a nemzetközi szinten is vitatott terv végrehajtása. A halasztás a belpolitikával függ össze. A választási évben a szociáldemokrata kormány nem hajlandó olyan döntéseket hozni, amelyek a választások kimenetelét esetleg befolyásolják. A bányaprojektet nem csupán a Verespatakról elköltözni nem akaró lakosság jelentős része, hanem a Román Akadémia, valamennyi romániai történelmi egyház, nemzetközi zöld szervezetek egész sora és 1200 nemzetközi hírnévnek örvendő tudós ellenezte. A magyar kormány már egy éve kéri a román féltől a helyszíni kiszálláshoz a hozzájárulást. – Nem tartotta megnyugtatónak a verespataki aranykitermelés beruházói által adott környezetvédelmi garanciákat az Országgyűlés két MDF-es képviselője, Lezsák Sándor és Balogh László, akik máj. 15-én személyesen tájékozódtak a kitermelés helyszínén. Kezdeményezni fogják, hogy az Európai Parlament szakbizottsága tárgyalja meg ezt a kérdést. /Elhalasztják a verespataki bánya megnyitását. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./
2004. május 18.
A kanadai Gabriel Resources Ltd. (GR), a verespataki bányaprojektet menedzselő Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) főrészvényese a napokban bejelentette, hogy egy évvel késik a nemzetközi szinten is vitatott terv végrehajtása. A halasztás a belpolitikával függ össze. A választási évben a szociáldemokrata kormány nem hajlandó olyan döntéseket hozni, amelyek a választások kimenetelét esetleg befolyásolják. A bányaprojektet nem csupán a Verespatakról elköltözni nem akaró lakosság jelentős része, hanem a Román Akadémia, valamennyi romániai történelmi egyház, nemzetközi zöld szervezetek egész sora és 1200 nemzetközi hírnévnek örvendő tudós ellenezte. A magyar kormány már egy éve kéri a román féltől a helyszíni kiszálláshoz a hozzájárulást. – Nem tartotta megnyugtatónak a verespataki aranykitermelés beruházói által adott környezetvédelmi garanciákat az Országgyűlés két MDF-es képviselője, Lezsák Sándor és Balogh László, akik máj. 15-én személyesen tájékozódtak a kitermelés helyszínén. Kezdeményezni fogják, hogy az Európai Parlament szakbizottsága tárgyalja meg ezt a kérdést. /Elhalasztják a verespataki bánya megnyitását. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./
2004. június 12.
Jún. 11-én Verespatakon tartott terepszemlét Persányi Miklós magyar és Speranta Maria Ianculescu román környezetvédelmi és vízügyi miniszter. A román fél azt kívánta bizonyítani, hogy a kanadai-román Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) bányavállalat egyelőre nem látott hozzá az érckitermeléshez, s hogy ilyen tevékenységet Verespatakon jelenleg kizárólag a régi állami bányaüzem folytat. Persányi a sajtónak elmondta: az RMGC-projekt elsősorban a romániai környezetre jelent veszélyt, de a szennyezés – katasztrófa esetén – folyóvizeken keresztül, 400 kilométer megtétele után a magyar határig eljutna. Hangsúlyozta, hogy a magyar fél óvatosságát a nagybányai ciánszennyezés tapasztalatai teszik indokolttá. A magyar miniszter rámutatott: egy éve várja, hogy Verespatakra ellátogathasson, s mióta a tárca élén áll, a jelenlegi a harmadik román kollégája, akivel a kérdésről tárgyal. – A magyar kormány annak örülne, ha a verespataki aranybánya-beruházás egyáltalán nem valósulna meg. Ha mégis megvalósul, ki kell zárni a lehetséges környezeti kockázatokat – mondta. A ciántalanítási technológia hatásfoka a műszaki biztonsághoz nem elégséges. Speranta Maria Ianculescu kijelentette: tárcája semmilyen kapcsolatban nem áll az RMGC-vel, amit az is bizonyít, hogy ő a céget látogatása során fel sem kereste. A miniszter asszony úgy vélte, Verespatak jelenleg szennyezésmentes övezet, ahol különleges környezetvédelmi problémák nincsenek. /T. Sz. Z.: Miniszterek Verespatakon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./
2004. június 12.
Jún. 11-én Verespatakon tartott terepszemlét Persányi Miklós magyar és Speranta Maria Ianculescu román környezetvédelmi és vízügyi miniszter. A román fél azt kívánta bizonyítani, hogy a kanadai-román Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) bányavállalat egyelőre nem látott hozzá az érckitermeléshez, s hogy ilyen tevékenységet Verespatakon jelenleg kizárólag a régi állami bányaüzem folytat. Persányi a sajtónak elmondta: az RMGC-projekt elsősorban a romániai környezetre jelent veszélyt, de a szennyezés – katasztrófa esetén – folyóvizeken keresztül, 400 kilométer megtétele után a magyar határig eljutna. Hangsúlyozta, hogy a magyar fél óvatosságát a nagybányai ciánszennyezés tapasztalatai teszik indokolttá. A magyar miniszter rámutatott: egy éve várja, hogy Verespatakra ellátogathasson, s mióta a tárca élén áll, a jelenlegi a harmadik román kollégája, akivel a kérdésről tárgyal. – A magyar kormány annak örülne, ha a verespataki aranybánya-beruházás egyáltalán nem valósulna meg. Ha mégis megvalósul, ki kell zárni a lehetséges környezeti kockázatokat – mondta. A ciántalanítási technológia hatásfoka a műszaki biztonsághoz nem elégséges. Speranta Maria Ianculescu kijelentette: tárcája semmilyen kapcsolatban nem áll az RMGC-vel, amit az is bizonyít, hogy ő a céget látogatása során fel sem kereste. A miniszter asszony úgy vélte, Verespatak jelenleg szennyezésmentes övezet, ahol különleges környezetvédelmi problémák nincsenek. /T. Sz. Z.: Miniszterek Verespatakon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./
2004. június 12.
Jún. 11-én Verespatakon tartott terepszemlét Persányi Miklós magyar és Speranta Maria Ianculescu román környezetvédelmi és vízügyi miniszter. A román fél azt kívánta bizonyítani, hogy a kanadai-román Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) bányavállalat egyelőre nem látott hozzá az érckitermeléshez, s hogy ilyen tevékenységet Verespatakon jelenleg kizárólag a régi állami bányaüzem folytat. Persányi a sajtónak elmondta: az RMGC-projekt elsősorban a romániai környezetre jelent veszélyt, de a szennyezés – katasztrófa esetén – folyóvizeken keresztül, 400 kilométer megtétele után a magyar határig eljutna. Hangsúlyozta, hogy a magyar fél óvatosságát a nagybányai ciánszennyezés tapasztalatai teszik indokolttá. A magyar miniszter rámutatott: egy éve várja, hogy Verespatakra ellátogathasson, s mióta a tárca élén áll, a jelenlegi a harmadik román kollégája, akivel a kérdésről tárgyal. – A magyar kormány annak örülne, ha a verespataki aranybánya-beruházás egyáltalán nem valósulna meg. Ha mégis megvalósul, ki kell zárni a lehetséges környezeti kockázatokat – mondta. A ciántalanítási technológia hatásfoka a műszaki biztonsághoz nem elégséges. Speranta Maria Ianculescu kijelentette: tárcája semmilyen kapcsolatban nem áll az RMGC-vel, amit az is bizonyít, hogy ő a céget látogatása során fel sem kereste. A miniszter asszony úgy vélte, Verespatak jelenleg szennyezésmentes övezet, ahol különleges környezetvédelmi problémák nincsenek. /T. Sz. Z.: Miniszterek Verespatakon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./
2004. június 14.
Tájékozatlannak és érdektelennek bizonyult Speranta Ianculescu környezetvédelmi miniszter a Verespatakon ciántechnológiás aranykitermelésre készülő kanadai–román cég szándékait illetően – írta a jún. 12-i román sajtó. Speranta Ianculescu semmit sem tud arról, hogy az Európai Unió milyen határértékeket szab az eljövendő derítőtó ciánkoncentrációjának. A lap szerint a román miniszter el sem hagyta gépkocsiját, hogy "utána nézzenek, mit javasol a román–kanadai cég a környezet ciánszennyezésének csökkentése érdekében". /Elégtelen a környezetvédelmi miniszternek Verespatak miatt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./
2004. június 30.
Az Európa Tanács (ET) ellenőrző bizottságot jelölhet ki a romániai Verespataknál tervezett bányanyitás ügyében folytatandó helyszíni vizsgálatra, ha megkapja Magyarországtól az ezzel kapcsolatos problémákat bemutató dokumentációt – közölte Ékes József, MDF-es országgyűlési képviselő. Ékes József előzőleg a strasbourgi Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésén hívta fel a figyelmet a tervezett beruházás körüli súlyos aggodalmakra. Emlékeztetett arra, hogy négy éve súlyos természeti katasztrófa érte Magyarországot, amely nemcsak a Tisza vízgyűjtő területére, hanem a Dunára is kiterjedt. /ET-bizottság vizsgálhatja a verespataki bányatervet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./
2004. július 9.
A Lakitelek-munkacsoportnak elfogadhatatlan a verespataki bányanyitás lehetősége – jelentette ki Ékes József MDF-es képviselő, a munkacsoport tagja. A román kormány még nem adott engedélyt a bánya megnyitására, de sajnos, a környék teljes felszámolása megindult, tette hozzá. A Lakitelek-munkacsoportot jún. 21-én hozta létre 13 MDF-es parlamenti képviselő. Célként a Magyar Demokrata Fórum jobboldali, nemzeti és keresztény irányultságának erősítését jelölték meg. – A 2000-es tiszai ciánszennyezést is az okozta, hogy átszakadt egy ipari derítő gátja Romániában, és onnan mintegy 100 ezer köbméternyi ciánid és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Láposba, majd a Szamosba, onnan pedig a Tiszába. A magyarországi folyókban 1241 tonna hal pusztult el. A becslések szerint a ciánszennyezés 28,5 milliárd forint kárt okozott Magyarországnak. – A Lakitelek-munkacsoport kiemelten kívánja kezelni ezt a kérdést. /A Lakitelek-munkacsoport a verespataki bánya ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./
2004. július 14.
Júl. 11-12-én kétnapos szemlén járt Verespatakon az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének bizottsága, hogy a helyszínen tájékozódjék a ciántechnológiás aranykitermelésre készülő kanadai–román cég vállalkozásának hatásairól a térség kulturális örökségére. Találkoztak a térségben jelen lévő főbb egyházak képviselőivel is. A régészek erőteljesen tiltakoznak a leletek megsemmisítése ellen. Verespatakon az RMGC félmilliárd dolláros beruházással meg akarja kezdeni Európa legnagyobb arany- és ezüstlelő helyének kitermelését. /Euroképviselők tájékozódtak Verespatakon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./
